{"version":"1.0","provider_name":"\u00cdgy lettem feln\u0151tt","provider_url":"https:\/\/igylettemfelnott.cafeblog.hu","author_name":"K. Lili","author_url":"https:\/\/igylettemfelnott.cafeblog.hu\/author\/k_lili\/","title":"Val\u00f3ban...","html":"

 <\/span><\/span>Sok-sok \u00e9v ut\u00e1n j\u00f6ttem r\u00e1, hogy nem m\u00e1sok hat\u00e1rozz\u00e1k meg az \u00e9letem \u00e9s azt, hogy mik a c\u00e9ljaim, terveim, hogyan is haszn\u00e1lom ki az id\u0151met \u2013 ebben persze nagy szerepet j\u00e1tszott a kamaszkori l\u00e1zad\u00e1som is, most m\u00e1r tiszt\u00e1n l\u00e1tom. Mindenesetre \u00f6ntudatra \u00e9bredtem, ha lehet \u00edgy fogalmazni, \u00e9s saj\u00e1t d\u00f6nt\u00e9sem volt, hogy nem fog h\u00e1tr\u00e1ltatni semmiben a sz\u00fcleim v\u00e1l\u00e1sa. Ellen\u00fck is harcoltam, hisz az eg\u00e9sz vil\u00e1ggal harcoltam, de egyre ink\u00e1bb egy t\u0151l\u00fck \u00e9s tetteikt\u0151l f\u00fcggetlen szem\u00e9lynek kezdtem \u00e9rezni magam, b\u00e1rmennyire is f\u00fcggtem t\u0151l\u00fck egzisztenci\u00e1lisan.<\/span><\/span><\/span><\/p> <\/span>

M\u00e1r eg\u00e9sz kiskoromban \u00fagy voltam vele, hogy engem nem viselhet meg semmi. K\u00f6nnyen \u00e1tlend\u00fcltem nemcsak az apr\u00f3-csepr\u0151 gondjaimon, hanem az igaz\u00e1n megr\u00e1z\u00f3 \u00e9lm\u00e9nyeken is. \u00c9s azt hiszem, ez h\u00fasz alatt term\u00e9szetes, igen ritka lehet ugyanis a depresszi\u00f3 gyerekek, s\u0151t, szerintem m\u00e9g a kamaszok k\u00f6r\u00e9ben is. A depresszi\u00f3 csup\u00e1n divatbetegs\u00e9g - sok embern\u00e9l legal\u00e1bbis, azok k\u00f6z\u00f6tt, akiket ismerek. Hiszen suliban m\u00e1r hetedik oszt\u00e1lyban elterjedt, mint a gumicukor, hogy ha valami baja volt valakinek \u2013 ami, gondolhatjuk, nem lehetett olyan nagy -, akkor r\u00f6gt\u00f6n \u201edepresszi\u00f3s\u201d lett. Nyilv\u00e1n ez csak figyelemfelkelt\u00e9s volt a r\u00e9sz\u00fckr\u0151l.<\/span><\/p> <\/span>

Teh\u00e1t m\u00edg valaki el\u00e9g fiatal \u00e9s \u2013 sok t\u00e9ren \u2013 tapasztalatlan, addig k\u00f6nnyen t\u00falteszi b\u00e1rmin. K\u00f6nnyen alkalmazkodik az \u00faj k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekhez, k\u00f6nnyen elfelejti, mi volt el\u0151tte, \u00e9s ami a legjobb, tal\u00e1n fel se fogja, mi t\u00f6rt\u00e9nik vele.<\/span><\/p> <\/span>

Mi p\u00e9ld\u00e1ul t\u00f6bb mint nyolcszor k\u00f6lt\u00f6zt\u00fcnk eddig. Hat \u00e9ves korom \u00f3ta nincs meg\u00e1ll\u00e1s: ha menni kell, h\u00e1t menni kell. De ebben a h\u00e1nyatott \u00e9letben a sz\u00fcleim t\u00f6nkrementek. Egyre nehezebben viselt\u00e9k, ami t\u00f6rt\u00e9nt vel\u00fck, \u00e9s az, hogy nem tudtak meg\u00e1lljt parancsolni ennek a lavin\u00e1nak, ami elsodorta \u0151ket nagyon messze az eredeti elk\u00e9pzel\u00e9s\u00fckt\u0151l.<\/span><\/p> <\/span>

Mindketten \u00fagy n\u0151ttek fel, hogy volt \u00e1lland\u00f3 biztos otthonuk \u00e9s sz\u00fcleik, nekem pedig egyetlen biztos pont az \u00e9letemben az \u00e9n magam vagyok.<\/span><\/p> <\/span>

\u00c9s m\u00e9g mindig \u00fagy \u00e9lem meg, ha valami probl\u00e9m\u00e1m van, hogy r\u00f6gt\u00f6n megold\u00e1st keresek r\u00e1. Higgadtan v\u00e9giggondolom, hogy is tudn\u00e1m ism\u00e9t a legjobbat kihozni a helyzetb\u0151l. B\u00e1r m\u00e1r nem vagyok gyerek, szerencs\u00e9re m\u00e9g mindig nem tapasztalom magamon a belet\u00f6r\u0151d\u00e9st \u00e9s a megkeseredetts\u00e9get, amit olyan sok feln\u0151ttn\u00e9l l\u00e1ttam, Anyun is. Pedig \u0151 se tudta meg\u00e9rteni soha azokat a negyveneseket, akik idegroncsk\u00e9nt \u00e9lnek napr\u00f3l napra ugyanazon a munkahelyen, ugyanazokkal a gondokkal, ugyanazokkal a szomsz\u00e9dokkal, ugyanazzal a meggy\u0171l\u00f6lt h\u00e1zast\u00e1rssal \u2013 most pedig \u0151 is erre a sorsa jutott, nem tud tov\u00e1bbl\u00e9pni, sem tov\u00e1bb\u00e1llni, ami m\u00e9g jobban frusztr\u00e1lja, \u00e9s tudja, hogy ebb\u0151l az \u00f6rd\u00f6gi k\u00f6rb\u0151l nincs menekv\u00e9s. Pedig van, csak m\u00e1r nincs ereje hozz\u00e1\u2026<\/span><\/p> <\/span>

\u00c9n viszont, \u00fagy gondolom, nagy el\u0151nnyel indulok az \u00e9letnek nevezett k\u00fczdelemben: l\u00e1ttam, hogyan nem szab<\/span><\/span>ad csin\u00e1ljam. \u00c9s rem\u00e9lem, hogy mindig megmarad az a gyermeki naivit\u00e1som, a hat\u00e1rtalan optimizmusom \u00e9s a r\u00f3zsasz\u00edn napszem\u00fcvegem, amivel m\u00e9g mindezek ut\u00e1n is a vil\u00e1got l\u00e1tom<\/span><\/span>.<\/span><\/span><\/p>","type":"rich"}